Ez a Nógrád megyei család csak nagyon távoli rokonságban áll velem. Anyai dédanyám egyik testvérének menye származott e családból, akinek felmenőit kezdtem el kutatni, de minden családfakutató bosszúságára nagyapjánál, Bodonyi Ferencnél nem jutottam tovább.

Nevezett Bodonyi Ferenc egyetlen fellelt anyakönyvi adata a Nagyorosziban, Dániel Johannával 1836-ban kötött házassága. Ami igazén bosszantó volt, hogy Nagyorosziban az utolsó gyermek 1841. évi születésétől kezdve sem az ő, sem felesége elhalálozását nem találtam meg. Ami legalább életkorát megadta volna, így születési évét hozzávetőlegesen meg lehetett volna határozni. Sajnos az interneten a Nógrád megyei nemességi igazolások sem érhetők el, úgyhogy innen sem tudtam rá vonatkozó adatokat találni. Dr. Reiszig Ede dr. említi Nógrád vármegye ismertetésében, (Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai, 1911.) hogy Horpácson 1770-ben birtokos volt egy Bodonyi Ferenc. Ez akár apja is lehetett az általam kutatott Bodonyi-ág legrégebbi személyének, Bodonyi Ferencnek.

Valószínű, hogy nem volt birtoka, mert három ismert gyermeke közül az egyetlen és harmadiknak született fiút, Bodonyi Károlyt iparosnak nevelte. Kovács lett a szakmája. Ő viszont a 13 gyermeke közül, minden fiút kitaníttatott. Postatiszt, MÁV tiszt, főkönyvelő foglalkozásokat űztek. Egy 1912-ben kell vallomása szerint akkor 10 élő gyermeke volt. Sajnos az 1877-ben Nagyorosziban utoljára született Ferenc és az 1882-ban már Balassagyarmaton született Mária Terézia közötti egy gyermek még születhetett, ugyanis a balassagyarmati keresztelési anyakönyvekben jelezték a megkeresztelt gyermek családon belüli sorszámát. Így az említett Mária Terézia a 8. gyermeke volt. Ennek a 7. gyermeknek a keresztelési anyakönyvét sem Nagyorosziban, sem Balassagyarmaton nem találtam meg. Miután halva is születhetett, a halotti anyakönyvekben is kerestem, de eredménytelenül.

Bodonyi Károly kovács keresztelési anyakönyvében szülei még nemesként lettek megjelölve, ő azonban gyermekei születésekor ezt már nem adta meg. Illetve nem tudni miért, de a Balassagyarmaton született gyermekeinél, elsőként Ferencnél 1905-ben a váci a váci Főegyházmegyei Hatóságnál igazolta nemességét, mert a Főegyházmegyei Hatóság 3546/905. sz. rendelete alapján – későbbi gyermekeinél gyermekeknél: 645/ 906 sz. – a keresztelést végző plébánián utólag bejegyeztek. Az utolsó leánygyermek esetében, aki már állami anyakönyvezés bevezetése után született, ezt nem javíttatta ki.

Bár levélben kértem a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár segítségét, korom miatt nem tudván odautazni, megértve, ha kérésemet elutasítják, sajnos azonban még annyi jólneveltség sem volt bennük, hogy ezt a rövid „Nem”-et is megírták volna.

Bodonyi Károly kovács gyermekei közül Bodonyi Ernő. 1910-ben érettségizett Selmecbányán az evagelikus főgimnáziumban. 1913-14-ben a vasút tisztképző tanfolyam hallgatója volt. A Vasutasok Társadalmi Egyesületének az elnöke volt Üllőn, illetve 1930/31-ben Ceglédbercelen. 1927-ben nősül a X. ker.-ben, de én nem találtam meg a házassági anyakönyvét.

Bodonyi Gyula 1910/1911-ben postatiszt volt a Posta járműjavítónál.

Bodonyi Béla gépész lett és mint a balassagyarmati Nemzeti Tanács tagja részt vett a balassagyarmati csehek kiverésben, amiért a város megkapta a Civitas fortissima nevet.

Bodonyi Károly ifj. 1890/91-ben vasúti tisztképző végzett. 1911-ben a MÁV vasútvontatási alosztály ellenőre. 11916-ban a forgalmi ügyek osztály főellenőre.

Nem hagyhatom említés nélkül, de Bodonyi Károly kovácsmestert, akinek testmagassága 167 cm, testalkata közepes, szeme kék, haja és bajsza ősz, 70 éves korában, súlyos testi sértés miatt 1911. ápr. 21-én a Balassagyarmati törvényszék 8 napi elzárásra ítélte. 

✽ ✽ ✽

A munkámat végül is egy nem várt siker koronázta. Nagy Iván családfatörténész szerint valójában 3 család is Bodonyinak nevezte magát. Az első és eredeti Bodonyról kapott névvel a Bodonyi család, illetve ennek egyik tagja, az 1696-1707 táján élt István két lányától, az 1726 táján élt Bodonyi Borbála és Tót Pál házasságából származott Bodonyi-Tót és az 1710 táján élt Bodonyi Katalin és Kajtár Miklós házasságából származott Bodonyi-Kajtár vagy Kajtár-Bodonyiak. Ezek családfáját Nagy Iván közli. Mivel Bodonyi Károly kovácsmester ez utóbbi Kajtárra hivatkozott ezt kezdtem kutatni és ez eredményre is vezetett. Azaz a Nagy Iván által ismertetett családfa ezen kutatás eredményeképp újból fel lett állítva a fellelt egyházi anyakönyvek által.

A munkát nehezítette, illetve akadályozta az egyes anyakönyvek hiánya. Így például a berkenyei, borsosberényi, amelyek csak 1848-tól, a tereskei, puszta-berki, horpácsi és az alsó és felső-bodonyi róm. katolikus anyakönyveké. Sok idő telt el, amíg megtaláltam, hogy ezen települések anyakönyvezését a romhányi plébánia anyakönyvei rejtik, de megjegyzem itt is a keresztelési anyakönyvek teljes 1756-os esztendeje hiányzik. A családfa végén közlök olyan egyedi születéseket, amiket nem tudtam beilleszteni a Kajtár-Bodonyi családfába. Ha időm még engedi a szülők házasságának felkutatásával talán ezek közül még egy-egy talán beilleszthető lesz.

A családnak két híres személye volt, maga Kajtár Miklós, aki mint labanc részt vett az 1710. január 22-i, Romhány melletti csatában, amely II. Rákóczi Ferenc utolsó jelentősebb csatája volt. A csata kimeneteléhez hozzájárult Bodonyi Kajtár Miklós is. Nagy Iván szerint „a császári hadsereg egy csapatának kalauzul szolgálván, mi által előmozditá a kuruczok megveretését. III. Károly császártól czimeres nemes levelet kapott.” T. Pataki László (1934–2009 író, újságíró, színházi rendező) regényesebb történetet mesél erről: „A terepet jól ismerő, a császári csapatoknál szolgáló bodonyi földbirtokos 12 emberével egy bokros helyen akkora dobolást és lármát vitt végbe, hogy a kurucok azt hitték Vadkert felől újabb labanc had érkezik, és azon a szakaszon futásnak eredtek.” (Evangélikus élet. 2003.. november 23. Kajtár dobosai). Mások azt adják meg Kajtár Miklós haditettének, azzal szerzett érdemeket, hogy a kurucokkal szemben felvonuló császári hadsereget a romhányi csatatérre a megáradt Lókus patakon átvezették, ezért őt és négy fiát 1714-ben nemességet (NML IV. l/h. Nemesség ir. Kajtár- Bodonyi cs. ir.) és birtokokat kaptak Bodonyban, Borsosberényben, Berkiben pedig birtokokat vettek zálogba. (Társadalmi konfliktusok Szerk. Á. Varga László Salgótarján 1989. Nógrád megyei Levéltár 146. old.)

A másik híres személy a névadó Kajtár Miklós dédunokája, a szintén Miklós névre keresztelt váci kanonok, akikről a különböző lexikonok és források téves születési adat adnak meg. Általában az 1756-t. Basa László a nagykátai temetőt ismertető helytörténeti írásában megemlíti, hogy „a nagykátai temető legrégebbi egyházi és pedagógus síremléke Bodonyi Miklósé. Az 1756-ban Berkiben született Bodonyi (Kajtár) Miklóst 1780-ban Vácott szentelték pappá, s három évig volt káplán. 1783-85 között volt Heréd plébánosa, 1785-1794 között Tápióbicskén, 1794-1799 között Romhányban, majd 1799-ben Abonyban plébános. 1803-1808 között szolgálta egyházát hasonló beosztásban Kiskunfélegyházán. 1808-ban váci kanonok és címzetes apát lesz. Ezekben az években ő képviselte az országgyűlésen a váci káptalant. 1812-1821 között a váci püspöki lyceum vezetője prodirektori minőségben. 1822-ben részt vett a pozsonyi zsinaton, a szentírás-fordítás bizottság tagjává választották. 1835-ben bekövetkezett halála után a váci székesegyház altemplomában temették el.

A szívet formázó sírkereszten halálának helyén az »eltűnt« szó szerepel. A felírat tartalmazza, hogy Bodonyi nagykátai plébános volt, amit viszont a Magyar Katolikus Lexikon – mely felsorolja a kátai plébánosok neveit – adatai, s más források sem támasztanak alá. Kajtár Miklós (1758-1814) néven 1787-1814 között viszont tényleg volt egy nagykátai plébános. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. műve több nyomtatásban megjelent munkáját sorolja fel. A szócikk végén: »Meghalt ?« ” (Tápió Kultúra 2012. december 21.)

A családfakutatót ért sok-sok csalódás nyer kárpótlást azáltal, ha egy-egy alkalommal kutatása eredményeképp pontosíthatja és nyugvópontra juttathatja neves személyek kérdéses adatait. Én is megtaláltam eme Kajtár Bodonyi Miklós kanonoknak a keresztelési anyakönyvét, édesanyja nevét, annak születési helyét ls idejét. Szülei nemes Bodonyi József (Tereske, 1725. febr. 13.) és Hemmelmajer Johanna (Pest, Belváros, 1733. ápr. 12.) Pesten, a Belvárosi plébánián kötöttek házasságot 1755. febr. 2-án. Maga Kajtár Bodonyi Miklós kanonok pedig 1755. nov. 30-án született Berkiben és Romhányban keresztelték meg.

Bizonyára feltűnt, hogy amíg ő magát rendszeresen Kajtár családnévvel illetem, apjáról Bodonyiként emlékezem meg. Ennek az az oka, hogy a fellelt anyakönyvek milyen nevet tartalmaznak. Az a való helyzet, hogy a Kajtár-Bodonyi család névhasználatában zavaros helyzetek uralkodnak. Már az első gyermekek, mint az 1706. aug. 26-án keresztelt István esetében is, az apja nevének nem Kajtár Miklós, hanem Bodonyi Miklós lett megadva. A Kajtár leszármazottak Bodonyi név használata ellen az eredeti Bodonyi család az 1754/55. évi nemesi összeírás alkalmával vagy előtte tiltakozott. A nemesi összeírást ismertető Dr. Illéssy János a Nógrád megyei igazolt nemesek között ezeket így adja meg: Bodonyi István (2), György, József, Gáspár, Ferenc, János, Mihály, András, Bodonyi másképp Kajtár László, István, János, Pál és Bodonyi másképp Tót István, András. 

Bizonyára e tiltakozásnak köszönhetően lett Kajtár Bodonyi Miklós keresztelési anyakönyvében apja neveként a Kajtár is meg lett adva. Ugyan ezen apa, József keresztelési és házassági anyakönyvei még csak a Bodonyi nevet tartalmazzák. 

A külön bejegyzésben ismertet családfa elsőként a Nagy Iván által megadott Kajtár-Bodonyi családfát, majd az általam kikutatott családfát és végül az eredetileg kutatott de az elakadt, csatlakozást nem talált Bodonyi Ferenc családfáját, illetve leszármazottait tartalmazza.

✽ ✽ ✽